Vírus okozta hepatitis ( 30 )

A fertőző májgyulladás, orvosi nevén vírus hepatitis, e létfontosságú szervnek a leggyakoribb megbetegedése. Leginkább szennyezett étellel vagy a fertőzött vérrel történő érintkezés útján terjed. A vírushepatitis gyűjtőnév különböző betegségeket takar. A betegség tünetei mindegyik formánál hasonlók, azonban különböző típusú vírusok okozzák.

A vírushepatitisek a kórokozótól függően két fő formában terjednek: a tápcsatornán keresztül (pl. fertőzött élelmiszerrel) vagy vérrel és testnedvekkel.

A hepatitisek lefolyása is eltérő. Az összes hepatitisfajtára az jellemző, hogy a kórokozók a májban telepednek meg, a vírusok a májsejtekben szaporodnak, közben a sejtek gyulladását idézik elő és károsítják.

Hepatitis A (HAV)

A „fertőző sárgaság” vagy utazási hepatitis néven is ismert betegséget gyakran hozzák magukkal a trópusi országokból hazatérő utasok. A kórokozó elsősorban szennyezett vízzel és élelmiszerekkel kerül a szervezetbe. (Megjegyzés: a nyers hal, kagyló is okozhat ilyen megbetegedést, akár a környező tengerpartokon is megfertőződhetünk)

Tünetek

A betegség a hepatitis A vírussal való kontaktus után 2–6 hét múlva tör ki, ennyi a lappangási ideje. A beteg levertnek, fáradtnak érzi magát, lázas, étvágytalan és esetleg a végtagjai is fájnak.

Kb. 3–10 nap elteltével lép föl a sárgaság. A fertőzött májsejtek nem képesek már az epefestéket, a bilirubint az epevezetékekbe juttatni, így az a vérbe kerül, azzal pedig a szervezet minden részébe eljut. A vizelet feltűnően sötétbarna színű. Legfeltűnőbb a szemfehérje és a bőr sárga elszíneződése. A nyálkahártyák szintén sárgás színűek.

A máj duzzadt, nyomásra fájdalmasan érzékeny lehet. A beteg a hasa jobb felső részét kellemetlenül teltnek érzi. A sárgaság 2–4 hét, vagy néha hosszabb idő alatt elmúlik.

A még működőképes májsejtek meggyógyulnak és ismét normálisan dolgoznak. A hepatitis A akutan zajlik le, ami azt jelenti, hogy nem válik krónikussá.

Megelőzés

Különös gondot kell fordítani a veszélyeztetett országokban az ivóvízre (a jégkockákra is!), a tejre és a nyers gyümölcsökre. Húst és halat csak megfőzve vagy megsütve szabad fogyasztani! A fertőzött személy a vírust már a betegség tüneteinek megjelenése előtt 2–3 héttel üríti a székletével. Ezért a WC is fertőzés forrása lehet.

Hepatitis B (HBV)

Összetett szerkezetű vírus okozza, amely a testnedvekkel, elsősorban a vérrel, ondóval is átvihető az egyik emberről a másikra. Különösen nagy a fertőzés veszélye, ha injekciós fecskendőket és tűket ismételten vagy többen használnak anélkül, hogy megfelelően fertőtlenítenék.

Veszélyeztetettek a műveseállomáson, a hematológiai, az onkológiai osztályon kezelt vagy vértranszfúzióra szorult betegek, illetve a vérrel, vérkészítményekkel dolgozók. A fertőzés megakadályozása érdekében minden vérkonzervet igen szigorú ellenőrzésnek vetnek alá, hogy nem tartalmaz-e hepatitis B vírusrészeket.

Nagy és ellenőrizhetetlen veszélyt jelentenek a vénás kábítószerélvezők a közösen használt fecskendők miatt. A hepatitis B a szexuális úton átvihető betegségek közé tartozik. A hepatitis B-vel fertőzött terhes nő a magzatát is megbetegíti.

Tünetek

A betegség lappangási ideje 6 héttől fél évig terjedhet. A hepatitis B általában a hepatitis A-hoz hasonlóan folyik le. Az esetek 5–10 százalékában azonban az akut betegség krónikussá válhat. Ez az idült forma is rendszerint aránylag veszélytelen lefolyású, de krónikus agresszív hepatitis is kifejlődhet belőle, ami májzsugorodáshoz vezethet.

Megelőzés

A hepatitis B terjedésének megakadályozása érdekében fontos, hogy a fertőzött személlyel való érintkezés után kezet mossanak. A fertőzöttek testnedveinek kezelése gumikesztyűben történjék. A családtagok a beteg evőeszközét, borotváját, törülközőjét ne használják. Injekciós kezelést csak egyszer használatos felszereléssel szabad végezni.

A veszélyeztetett személyeket hepatitis B immunglobulin ill. vakcina adásával igyekeznek a fertőzéstől megvédeni.

(Hepatitis B ellen létezik védőoltás, jelenleg kötelező védőoltások között szerepel. )

Hepatitis C (HCV)

Ugyancsak a vér és az egyéb testnedvek útján, valamint fertőzött fecskendőkkel vihető át. A betegség lappangási ideje 1–2 hónap. A lefolyása kezdetben hasonlít a hepatitis A-éhoz.

A betegség azonban gyakrabban válik krónikussá, mint a hepatitis B, és májzsugorodáshoz vezethet. A hepatitis C ellen jelenleg nincs védőoltás.

Tünetek

Kezdetben sokszor semmilyen tünetet nem okoz, sokszor véletlenül, más okból végzett laboratóriumi vizsgálat során derül rá fény. A heveny hepatitis C ugyanúgy zajlik, mint a többi vírusos hepatitis, a bevezető tünetek általában enyhék, a sárgaság elhúzódó, gyakori a visszaesés.

A krónikus hepatitis C általában tünetmentes, de fáradékonyság, csökkent teljesítőképesség, enyhe emésztési zavarok jelentkezhetnek.

Hepatitis D (HDV)

Delta-hepatitisnek is nevezik a kórokozó delta-vírus után. Ez a defektes vírus csak a hepatitis B vírussal együtt létezik.

A megelőző intézkedések megegyeznek a hepatitis B során leírtakkal. A betegség lefolyása is hasonló a hepatitis A, ill. B lefolyásához. Gyakran válik különösen súlyos lefolyású krónikus májgyulladássá.

Hepatitis E (HEV)

Ez a vírusos májgyulladás főleg a trópusi vidékeken, pl. Mexikóban vagy Indiában fordul elő.

A kórokozó vírust rendszerint a szennyezett víz terjeszti. A lefolyása a hepatitis A-éra emlékeztet, azonban gyakran súlyosabb és májkómához vezethet.

Terápia

Hepatitis gyanúja esetén az orvos rendszerint kórházba utalja a beteget. A betegséget speciális vérvizsgálatok alapján diagnosztizálják és állapítják meg a kórokozó típusát.

Fontos, hogy a májat lehetőleg ne terheljük. Ez mindenekelőtt abszolút alkoholtilalmat jelent. Azonkívül kerülni kell mindenféle mérgező anyagot, beleértve a fölösleges gyógyszereket is, amelyeket a májnak funkciója szerint hatástalanítania kellene.

A legtöbb betegnél diétára nincs szükség. Hányinger, hányás esetén a folyékony étrend kedvező hatású lehet. A vitaminok, különösen a súlyosan leromlott állapotban lévő betegeknél elősegíthetik a máj működésének helyreállását.

A pihenés jót tesz a betegnek. Ha a laboratóriumi leletek normalizálódnak, ami a tünetek jelentkezése után kb. 8–12 héttel következik be, nincs akadálya annak, hogy a (volt) beteg ismét normális tevékenységét folytassa.

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer