Az epekő-betegség, az esetek döntő többségében, tünetmentes, véletlenszerűen ismerik föl egyéb okból végzett ultrahang, vagy műtét során. Sokszor csak akkor fedezik föl, ha valamilyen tünet vagy szövődmény az epekő meglétét nyilvánvalóvá teszi.
Az epekő tüneteket zsíros étkezéskor okoz, ilyenkor az epehólyag többszöri összehúzódásra kényszerűl, hogy az epefolyadék a tápcsatornába ürülhessen, és ha bizonyos nagyságot elér, 8 mm-nél nagyobbra nő az átmérője, és ezért elzárja az epehólyag kivezetőcsövét és/vagy a közös epeelvezető csatornát (ductus choledochus). Az epehólyag kivezető csöve a közös elvezető csatornába nyílik, amelyen keresztül az epe a nyombélbe ürül.
Az epehólyag elzáródása epegörcsbennyilvánul meg. Legjellemzőbb tünete a heves, görcsös jellegű, jobb bordaív alatti fájdalom, mely főként a jobb váll irányába sugárzik. A fájdalom percekkel az étkezés után jelentkezik, zsíros, nehéz ételek válthatják ki. A fájdalom lehet tompa vagy éles, késszúrásszerű is. A görcsök ismétlődnek. Ha az el nem folyt epe elfertőződik, heveny epehólyag-gyulladás (cholecystitis acuta) alakul ki. Ilyenkor a fájdalomhoz magas láz és sárgaság is társul.
A közös elvezető csatorna elzáródása sárgaságban nyilvánul meg. Ha a pangó epe elfertőződik, epeelvezetőcső-gyulladás (cholangitis) alakul ki, mely minden esetben kórházi ellátást igénylő, életveszélyes állapot.
Ha a kő bekerül a hasnyálmirigy kivezető csövébe, heveny hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis acuta) jön létre, mely szintén életveszélyes betegség.
Az epeutak elzáródása esetén a vizelet sötét színűvé válik, a széklet pedig agyagszürke lesz. Először a szem ideghártyáján, majd a bőrfelület többi része sárga elszíneződést mutat (icterus). Gyakori társuló tünet a hányinger, hányás, belekben a gázok felszaporodása (meteorizmus).
Megoldása kórházi körülmények között ERCP vizsgálattal lehetséges. Ez egy endoscopos (száloptikás, oldalra tekintő duodenoscop) viszgálat, mely röntgen alatt történik, az endoscopon át vezethető műszer felkeresi az epeút patkóbélbe ürülő nyílását (Vater papilla), amelyen át bejutva egy esernyőhöz hasonló műszerrel az epeútból az epekő kihúzható, ezáltal az elzáródást megszüntetik. Nagy kövek esetén lehetőség van azok öszetörésére, illetve egy kis műanyag csövecskét bennhagyva az epeútba azon keresztül az epe tud ürülni.
Alapvetően az epekövek vagy cholesterin- vagy pigment (bilirubin)- kövek.
A cholesterin-kövek képviselik a 70-90%-ot, előfordulásukat elősegíti: családi öröklött tényezők, elhízás, zsírban - choleszetinben gazdag étrend, epesavak hiányos felszívódása;
női nemi hormonok: ösztrogének, fogamzásgátlók; terhesség, tartós mesterséges táplálás.
A bilirubin-kövek ritkábbak, előfordulásuk vérképzőszervi betegségekben, alkoholos májzsugorban; epeúti fertőzések után valószínűbb.