Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) ( 17 )

A colitis ulcerosa (másképpen fekélyes vastagbélgyulladás, kolitisz) a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége. Hosszanti kiterjedésben a betegség mindig a végbél felől indul és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet. Amennyiben csak a végbél betegszik meg, a diagnózis proctitis. Kiterjedtebb kórforma a szigmabelet és a vastagbél leszálló szárát is érintő baloldali colitis. A legsúlyosabb betegségforma az egész vastagbelet érintő pancolitis (pan=egész). A betegség folyamán a kiterjedés változhat.

Két főbb gyulladásos bélbetegséget (IBD = inflammatory bowel disease) ismerünk, ezek közül az egyik a colitis ulcerosa. Jellemzője a vastagbél krónikusan fennálló gyulladt állapota. A másik betegség Crohn-kór néven ismeretes. Crohn betegség esetén nem csak a vastagbélben jelentkeznek fekélyek, hanem a tápcsatorna bármely részén, a szájüregtől a végbélnyílásig számos egymástól akár elszórt területen is jelen lehet a fekélyes betegség. Colitis ulcerosa esetén a nyálkahártya felsőbb része érintett, míg Crohn esetén az egész bélfal vastagsága gyulladásba kerülhet, ami könnyebben perforálhat.

Mindkét IBD hosszú távú, krónikusan fennálló, és hullámzó lefolyást mutat, tehát fellángoló gyulladásos, tünetekkel járó időszakokat viszonylagos nyugalmi állapot követ és viszont.  Kezeléskor a célunk mindig az, hogy a lehető legjobb, azaz nyugalmi (remisszio) helyzetbe hozzuk a beteget és abban is tartsuk. Ehhez 3 dolog szüskéges. Megfelelő diéta, amihez diétás nővér segítsége szükséges, megfelelő terápia felállítása és a lelki nyugalom. Fontos megjegyezni, hogy a betegség életen át elkíséri a pacienst, így jó kapcsolat szükséges beteg és orvosa között, valamint stabil családi háttér.

Mi a különbség a colitis ulcerosa és a Crohn-kór között?

Korai stádiumban a két betegség közötti különbség csekély, a tünetek hasonlóak. Colitis ulcerosában a bélfalnak a csak a belső rétegét érinti a gyulladás, míg Crohn-kórban a teljes bélfal gyulladásba kerül.

A két betegség anatómiailag is elkülöníthető, ugyanis colitisban a vastag- és végbél érintett, míg Crohn-kór esetén a gyomor-béltraktus teljes egésze, a szájüregtől egészen a végbélnyílásig. 

Crohn-betegségben az egészséges és beteg bélszakaszok váltakozhatnak. A colitis viszont térben folyamatos gyulladást jelent. A colitis ulcerosás betegek mintegy 15%-ában a betegség az ún. pancolitis, azaz a colon, a vastagbél teljes hosszában érintett, 85%-ban viszont csak a végbélre és fölötte lévő vastagbélszakaszra jellemző a colitises gyulladás.
Kinél alakulhat ki a colitis ulcerosa?

Bármely életkorban kialakulhat, de gyakoribb az első jelentkezés a 15-30. életév között. 50 és 70 év között is gyakoribb az előfordulás. 
Bár gyermekkorban ritkábban fordul elő, ha mégis, akkor kezeletlen formája késleltetheti a normális növekedés és fejlődés folyamatát. 

Melyek a tünetek?

A colitis ulcerosa leggyakoribb tünetei a következőek:

  • hasi fájdalom, általában görcsös jellegű
  • sürgető székelési inger
  • véres, nyákos, gennyes széklet
  • hasmenés
  • fáradtság, gyengeségérzés
  • súlyvesztés, súlycsökkenés
  • étvágytalanság
  • vashiányos vérszegénység (gyengeség, sápadtság, hajhullás)

A colitis ulcerosás betegeknek más, nem a beleket érintő tüneteik is lehetnek, pld.: szájüregi fekélyek, bőrtünetek, ízületi fájdalom, szem- ill. májproblémák. Előfordulhat az alapvető tápanyagok felszívódásának romlása is (malabsorptio). 

A colitises betegek nagy részében inkább jellemző a tünetmentes állapot. Ekkor a betegség inaktív, vagy remisszióban van. Ha mégis fellángol, és tüneteket okoz, az relapszust, kiújulást jelent. 

Sokszor nem azonosítható pontosan, mi lehet a kiújulást, a tünetfellángolást kiváltó ok, tényező, sokan jelzik, hogy a stressz, a fertőzés, egyes gyógyszerek, vagy ételek fogyasztása miatt is kiújulhat a betegség.  Attól függően, hogy a bél melyik szakaszát érinti a colitis, többféle elnevezése létezik. A vastagbélben lehet: proctitis (ez csak a végbelet érinti), proctosigmoiditis vagy distalis colitis (ez a végbelet és a szigmabelet érinti), univerzális vagy pancolitis, amikor viszont a vastagbél teljes hosszát érinti a betegség. 
Mi okozhatja a colitis ulcerosát?

Az intenzív kutatás ellenére ma sem ismert a betegség közvetlen kiváltó oka. Néhány oki tényező szerepe igazolható:

  • genetikai, örökletes tényezők,
  • fertőző ágensek (baktériumok, vírusok),
  • az immunműködés zavarai,
  • és környezeti tényezők.


Egyes klinikusok véleménye szerint a fenti okok kombinációja tehető felelőssé a colitis ulcerosa létrejöttéért. A pszichés stressz és táplálékallergia nem oki tényező, de ronthatja a már meglévő tüneteket. 
Hogyan diagnosztizálható?

A colitis ulcerosát azért nehéz diagnosztizálni, mert tünetei alapján összetéveszthető a bélfertőzésekkel, ill. az IBS-val (irritábilis bél szindróma). A betegek kivizsgálásnak részét képzi a laborvizsgálat, hasi uh, colonoscopia (vastagbéltükrözés), akinél Crohn merül fel, ott  gastroscopia (gyomortükrözés), ill. a vékonybél kiterjedls megállapítására CT enterographia.  

Okozhat-e a colitis ulcerosa daganatos elfajulást?

Az egész vastagbélre kiterjedt colitis esetén nagyobb a kockázata a rosszindulatú daganat kialakulásának a vastagbélben. Ez különösen igaz lehet a régóta fennálló colitis esetén. 

Az orvosként azt tanácsolom, hogy rendszeresen járjon gondozásra, vegyen részt a colonoscopias kontrollokon, ahol szövettani mintavétellel nyomon követhető, hogy van-e a vastagbél érintett részén daganathoz vezető elváltozás. A kolonoszkópia végzésének gyakorisága függhet a colitis ulcerosa fennállásának időtartamától, tehát hogy hány éve alakult ki a betegség.

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer